Oskar Schindler karórája és töltőtolla - felbecsülhetetlen csodák

Elárverezik a második világháború alatt mintegy 1200 zsidó életét megmentő Oskar Schindler német gyáriparos néhány személyes tárgyát, jelentette be a bostoni székhelyű RR Auctions.

Az aukciósház szerint megvételre ajánlják egyebek közt Schindler Longines karóráját, két Parker töltőtollát és egy iránytűt, amelyet ő és felesége az oroszok elől menekülve használt 1945-ben.

Az árverésre kerülő tárgyakat csomagban kínálják, és 25 ezer dollár körüli árat remélnek érte a március 6-áig tartó aukción. Az emléktárgyak Schindler 2001-ben elhunyt felesége, Emilie hagyatékából származnak.

A gyáriparos a náci párt tagja volt. Krakkói zománcáru- és lőszergyárában zsidó embereket foglalkoztatott, így mentette meg őket a haláltábortól.



Oskar Schindler a háború után elszegényedett, vállalkozásai nem jöttek be, de a túlélők jelentős adományokkal segítették. 1974-ben hunyt el, történetét a Schindler listája című Oscar-díjas filmben örökítette meg 1993-ban Steven Spielberg.

Lengyelország német megszállása után Krakkóban rendezkedett be, kihasználta a háború adta gazdasági lehetőségeket: jó kapcsolatai voltak a feketepiaccal és a náci párt befolyásos tisztjeivel. 1939 októberében vásárolta meg a később híressé vált zománcozó üzemét (Deutsche Emailwarenfabrik).

A dolog iróniája, hogy eredetileg Schindlernek nem volt elegendő tőkéje a gyár megszerzéséhez, a pénz nagy részét olyan zsidó befektetők bevonásával szerezte meg, akik a zsidótörvények miatt nem tarthattak maguknál nagyobb összeget, így igyekeztek vagyonukat később profitáló ügyletekbe menekíteni.

E befektetők egyike sem érte meg a háború végét, az úgy remélt hasznot sosem kaphatták meg. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta – először csupán azért, mert a legolcsóbb munkaerő volt.

Kapcsolatainak köszönhetően Schindler elérte, hogy alkalmazottai egy külön, a számukra kialakított altáborban lakhassanak. Ehhez azonban élelmiszerekre, gyógyszerekre volt szüksége, melyeket a feketepiac segítségével szerzett be. Schindlert egyszer őrizetbe is vették illegális üzletei miatt, és egy másik alkalommal is volt börtönben, ezt azonban szerencsére Göth nem tudta.

Schindler gyárában teljesen más körülmények uralkodtak, mint a táborokban. Engedélye nélkül a nemzetiszocialista fegyveresek nem léphettek be az üzembe. A dolgozók kb. kétszer annyi élelmet kaptak, mint a munkatáborban, Schindler egy vagyont költött élelmiszerekre.



A gyárban volt egy titkos „kórház” a betegek részére. A gyárban nem verték a dolgozókat, senkit nem öltek meg, és senkit nem küldtek Auschwitzba.

1943-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Amikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a táborokat átköltöztették, Schindler gyára sem maradhatott. Mivel ő a nemzetiszocialista párt tagja volt, minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy Brünnlitzbe (Szudétavidék) helyezzék át az üzemet.

A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, Itzhak Stern gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik Schindler-zsidóknak.

A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkásvégzettség szerepelt. A listán van Abraham Bankier neve is, aki eredetileg a gyár tulajdonosa volt.

1993-ban Izrael állam a Világ Igaza címmel tüntette ki Schindlert és feleségét.