Így terjedtek el a mechanikus órák: az időmérés rögös útja történelmi korokon át!

Az időmérő eszközeink évszázados útja olyan izgalmas, mint egy nagyvilági krimi!

Mi is az, hogy mechanikus óra?

Sokaknak elsőre nem világos a válasz, és akik tudni vélik se mindig gondolják helyesen a fogalmát ezeknek a szerkezeteknek.

Mechanikus órának azokat a modelleket nevezzük, amelyeket egy „gépi” szerkezet hajt meg.

Az időmérés első eszközei, vagyis a napórák és homokórák ezért nem sorolhatók ebbe a kategóriába. Az ókorban viszont már készítettek olyan vízórákat, amelyek különböző alkatrészek és a víz segítségével lendültek mozgásba, így ezeket nyugodtan tekinthetjük a mechanikus órák őseinek.



Annak idején az első írásos emlékek valamikor 1240-ből kerültek elő.

Ezek egy hengerek közé csavart kötélről számoltak be, ez volt a legelső fejlett megoldás a mechanikus órákra, amit egy francia építész készített el.

A vázlatában tárta fel, hogyan is képzelte el az akkor forradalminak számító szerkezetet.

Olyan volt, mint egy hétköznapi kút, mégis valóban képes volt az idő kezdetleges mérésére.

100 évvel később, a 14. században elkezdett hódítani egy új divatláz: a toronyórák sorra épültek Európa jelentős városaiban Bolognától kezdve, Párizson át Bécsig. Ezek a gyönyörű mechanikus óramonstrumok gyakran igazi látványosságként is szolgáltak, hiszen harang- vagy bábjátékot mutattak be.

A középkorban kezdett kialakulni az igény arra, hogy az időmérő eszközök mérete csökkenjen, és még pontosabbakká váljanak.

1500 környékén jöttek létre az első hordozható zsebórák, amelyeket nürnbergi tojásoknak is neveztek. Ekkortájt osztották be a napot 24 órára, és megállapították, hogy egy óra 60 percből áll.

Nagy robbanást aztán a 18. század hozott, ekkor ugyanis egyes államok központilag kezdték el felkarolni és támogatni az óragyártást.

óriási lehetőségeket láttak benne, és tudták, hogy a polgárok igénye az idő mérésére, a még pontosabb órákra igen magas.

Ekkor születtek meg az első hordozható mechanikus órák is.



Az egyik legelső darab III. György angol király számára készült a történelmi feljegyzések szerint.

Azonban az első valódi, ízig-vérig mechanikus hordozható karórára 1904-ig kellett várni, amit ráadásul eredetileg egy pilótának szántak. ugyanis repülés közben probléma volt, hogy nehezen tudták elővenni a zsebóráikat, így az egyik felvetette, hogy karóraként kellene, hogy hordható legyen.

A mechanikus órák ettől kezdve felgyorsuló ütemben fejlődtek.

A 20. századra már újabb forradalom söpört végig a mechanikus karórák világában.



1905-ben megalapították a Rolex Watch Company-t, de addigra az ázsiai fejlesztések már komoly versenyre késztették az európai vállalatokat. Sorra jelentek meg az olyan újdonságok, mint a dátum és időzóna kijelzése, vagy éppen az automatikus modellek.

Napjainkra is egyre gyorsabb ütemben jelentetnek meg és mutatnak be különféle nagyvolumenű innovációkat a mechanikus órák terén.

Ugyanakkor megjelentek az automatikus órák, a megjelenésük ellenére a mechanikus daraboknak töretlen a népszerűsége.