Ezt jelenti az, ha egy luxusóra "in-house": amivel sokan nincsenek tisztában

Senki sem tudja, hogy eredetileg ki kezdte, de nem is ez a lényeg. Ellenben sokan nem tudják, hogy mi is ez az egész. Az in-house rejtély nyomában!

Mi is ez az egész? Mit jelent az, hogy in-house?

Most a nagy óratulajdonosok, gyűjtők és szakemberek leplezik le az egyik legnagyobb lufit, amit az óraipar kitermelt magából.

Nem félrevezetésről van szó, de mindenképpen egy olyan dologról, ami nagyon megosztó lehet.



Valamikor valahol az alapfelállás az volt, hogy egy ismeretlen óragyár - nem tudjuk, hogy pontosan melyik - kitalálta a városi legenda szerint, hogy "amit mi magunk gyártunk, az jobb, menőbb, értékesebb, minőségibb".

A legtöbb konkurens gyártó akkor még kénytelen volt ilyen-olyan beszállítókkal, külsősökkel dolgozni, és ez sok nagy gyártóra ma is ugyanúgy igaz.

Az in-house tehát az a fajta privilégium, hogy az adott óra kizárólag abban a gyárban készül, nem felhasználva importált dolgokat hozzá, vagy külső erőforrásokat.

A házon belül készült dolgokra pedig üzleti szempontból előnyös módon rá lehet sütni a plecsnit, amitől az drágábban eladható.

A minőségi órák annyira bonyolult és kifinomult szerkezetek, hogy ekkoriban teljesen feleslegesnek és pénzügyi lehetetlenségnek tűnt mindent egy tető alá hozni.

Megvoltak az egyes szakterületek specialistái, akik egyre nagyobb mennyiségben egyre több céget tudtak kiszolgálni. Nagy volt az átjárás a márkák között is – az első Panerai-ok közül sokat szereltek Rolex szerkezettel, ami ma soha nem fordulhatna elő.

Rengeteg in-house óra van manapság, melyek azt lovagolják meg, hogy minden alkatrészük egy helyen készül.



De ezáltal minőségibbek valóban?

Megbízhatóbbak?

A kérdés még ma is sok óraszakértőt, gyűjtőt megoszt. Nagyon sok alkatrészből áll egy óra, és minden nagy óragyár félresiklott már a minőség és megbízhatóság terén egy-egy darabbal.

Még azok is, akik in-house kínálatban kezdtek utazni.

Ráadásul előfordul, hogy az i-house plecsni alatt z ember a pénzéért egy alap szerkezetet kap ami a szó legszorosabb értelmében semmilyen új élményt vagy funkciót vagy teljesítményt nem ad. Egy ötezer eurós óráért kilencet fizetni, amikor az ugyanúgy 4 Hertzen jár, ugyanúgy kb. két nap a járástartaléka.



Ugyanúgy automata és ugyanúgy egy dátumot meg egy másodpercet tud felmutatni...

Másfelől léteznek kifejezetten jól sikerült in-house darabok, így egyértelműen nem lehet meghúzni a mérleget.

Mindenesetre a pénztárcánk ellensége lehet az, ha ugyanolyan jó minőségű órát in-house változatban drágábban kell megvennünk.

Az in-house óráknak akkor van inkább értelme, ha valamilyen különleges és többletfunkcióval látják el, erre pedig egyre gyakrabban van példa, és ez követendő lehet más piaci szereplők számára.

Így lehetne tartalommal megtölteni az in-house üresnek ható lufiját.