Sziporkázó karóra: ez mindenki tekintetét vonzza - igazi karakteres jegyekkel

Nem is gondolnánk, hogy a kisebb óramárkák is mennyire könnyen képesek magukra felhívni a figyelmet, főleg egy ilyen darabbal!

Most egy olyan csodát mutatunk be neked, ami minden bizonnyal bele fogja magát a külsejével égetni a retinádba.

Nem véletlenül.

Egy igazán markáns, egyedülálló darabbal van dolgunk, ami ki akart tűnni a tömegből. Hát sikerült is neki!

És ezt nem iróniával, vagy gúnnyal mondjuk, hanem kellemes elismeréssel!

Mint minden nagy óra márkának, így a Doxának is megvannak a maga tradíciói, ami összefonódott a nevével, mintegy a márka védjegyévé vált.



A Doxa esetében ez kétségtelenül a búvárkodás, ami egyébiránt magának az órának a fejlődésében is központi, ha úgy tetszik egy határt átlépő mozzanata volt, hiszen innentől tudtuk mérni az időt a víz alatt, ami egy búvár esetében ugyancsak kardinális dolog.

A svájci Doxa 1967-ben határozta el, hogy búvárórával bővíti kollekcióját, természetesen ez már nem a távoli havas hegyek között történt, a márka története ezen a ponton már Amerikában játszódik, ahol is társultak a kontinens egyik legnagyobb sportbúvár szervezetével, hogy meghódítsák a víz alatti világot, ezzel együtt pedig az órák szerelmeseit.

Az első modell a DOXA SUB 300T volt, ami azért született meg, hogy két forradalmi innovációval is megajándékozza a világot.

Az egyik és talán a fontosabb az volt, hogy ez lett az első óra, ami mutatta a dekompressziós határt. Ennek következtében az órát használó amerikai tengerészek figyelhettek arra, hogy mennyi ideig és milyen mélyre merülnek, ami pedig magának a búvárkodásnak a történetében is átütő szereppel bírt. Mintegy biztonságosabbá téve a merüléseket.



A másikat nevezhetnénk esztétikai újításnak is pedig valójában a funkcionalitásról szólt, az órák korábban csak fekete-fehér számlappal voltak elérhetőek, a SUB 300T azonban narancssárga számlapot kapott, természetesen azért, hogy a homályos vízben jobban lehessen látni, nem beszélve a mélyebb merülésekről.

Mindenesetre innentől a színek is megjelentek az órákon, és nem csak a búvárórákon.

A márka másik tradíciója a legendás autóhoz a Bugattihoz kötődik.

Még 1911-ben egy autógyári megrendelése érkezett a márka alapítójának Georges Ducommun-nak, majd 1921-ben a Bugatti végleg leszerződött vele. Ettől a pillanattól kezdődően a legendás autómárka legismertebb versenyautójukba – a T35-be – a szintén legendává lett Doxa órák kerültek.



Nem utolsó sorban ennek a jól sikerült üzletnek köszönhetően.

Ha megnézzük a fenti órát, a mesés hófehér szín a sziporkázó színes számlap olyan csodálatos elegyet alkot, amit csak kevés olcsóbb árkategóriás órának siekrül elérnie.

Az óra maga vízálló, és emellett por és ütésálló is.

Bírja az extrém hideget, 3 napnyi járástartalékkal rendelkezik, és kapható sötétebb árnyalatban is.

Sokak szerint egy kicsit az Omega Speedmasterre hajaz, mások szerint van benne egy csipet Rolex beütés is.

Amíg nem majmolja őket, és megmaradnak a hasonló minőségnél, ez minket egy csöppet sem zavar!



OSZD MEG másokkal is!